ÜDVÖZLÖM

Árpád -ház

Árpád -ház

 
 

Árpád-ház

 

 

 



997
Meghal a honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája, a Kárpát-medence nyugati felén uralkodó Géza. Kijelölt örököse István névre megkeresztelt fia, Vajk. Somogy ura, Koppány – aki vélhetõen az idõ szerint Árpád legidõsebb férfi leszármazottja – igényt tartván Géza örökségére, fegyverrel támad Vajk ellen. A Veszprém mellett megvívott csatában Vajk bevándorolt német lovagok által vezetett serege gyõz, Koppány elesik.

997–1000
A veszprémi püspökség megszervezése.

1000. december 25.
Istvánt egyházi szertartás keretei között királlyá koronázzák. (Más lehetséges értelmezés szerint a koronázásra 1001. január 1-jén került sor.)

1000 körül
I. (Szent) István bajor mintákat követõ, jó minõségû ezüstpénzt veret.

1000 után
I. (Szent) István törvényt ad ki.

1001
Az esztergomi érsekség alapítása.

1002
I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait.

1002 után
A Marosvárott (ma: Csanád) székelõ törzsfõ, Ajtony görög rítus szerint megkeresztelkedik, s monostort alapít székhelyén.

1003
I. (Szent) István hadjáratot vezet Erdélybe, s felszámolja az ott országló Gyula (más néven: Prokuj) törzsfõ önállóságát.

1003 után
Az erdélyi püspökség megszervezése.

1003–1004
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes Regensburgból a Dunán lehajózva a Dél-Dunántúlon (más nézet szerint: a Maros-vidéken) élõ „fekete magyarok” között térít.

1005–1008
Querfurti Brunó újabb térítõ útja a magyarok között.

1005–1010 körül
I. (Szent) István férjhez adja lánytestvérét Aba Sámuelhez, a kabarok urához. Aba népe elismeri királyául Istvánt, s lehetõvé válik az egri püspökség megszervezése.

1007. november 7.
Anasztáz (más néven: Asztrik) „a magyarok érseke” részt vesz a frankfurti zsinaton.

1009
Azo pápai legátus felszenteli az újonnan alapított pécsi püspökséget. – Pontosítják az addig alapított egyházmegyék határait, s vélhetõen ez idõ tájt kerül sor a kalocsai püspökség megszervezésére. (Ez utóbbi egyház még a 11. században – talán már 1038 elõtt – érseki rangra emelkedik.)

1014. február 14.
Német–római császárrá koronázzák I. (Szent) István sógorát, II. (Szent) Henrik német királyt.

1015
A II. Henrikkel évek óta hadban álló I. (Bátor) Boleszló lengyel herceg magyar várakat foglal el a Morva és a Vág folyók vidékén. – Ez évre datált hamis oklevél szerint I. (Szent) István oklevélbe foglalja az általa alapított vashegyi (pécsváradi) monostor javait és kiváltságait.

1015–1017
Besenyõk törnek be Erdélybe; Gyulafehérvárig pusztító csapatukat az erdélyi magyar sereg megveri és kiszorítja a tartományból.

1017
I. (Szent) István visszafoglalja a lengyelek által 1015 óta megszállva tartott várakat.

1018
A bautzeni béke véget vet a német–lengyel háborúknak. Rendezõdik a magyar–lengyel viszony; Boleszló herceget Kijev elleni hadjáratában magyar katonaság segíti. – I. (Szent) István II. (Bolgárölõ) Baszileiosz bizánci császár szövetségeseként hadjáratot vezetve részt vesz a bolgár cárság felszámolásában. (A magyar krónikák feltehetõen e hadjárat emlékét õrizték meg István Keán [kagán=cár] elleni harcáról szólva. Más vélemény szerint Keán egy dél-erdélyi szláv-bolgár államalakulat vezetõje lehetett, s legyõzése a bolgár hadjárattól függetlenül, azt megelõzõen történt.)

1018 körül
I. (Szent) István fia, Imre herceg házasságot köt egy bizánci (más hagyományok szerint: horvát, illetve lengyel) hercegnõvel. – Elkészül az Imre herceg számára megfogalmazott intelmeket írásba foglaló királytükör.

1018 után
I. (Szent) István görög apácakolostort alapít Veszprémvölgyben és görög nyelvû oklevelet ad ki részére. (Más vélemény szerint az alapítás és az oklevél is Géza valamint görög rítusú keresztény hiten lévõ felesége, Sarolt személyéhez köthetõ.) – I. (Szent) István bazilika építését rendeli el Székesfehérvárott.

1018–1026 között
I. (Szent) István megnyitja a forgalom elõtt a Nyugat-Európát Jeruzsálemmel összekötõ, Magyarországon átvezetõ szárazföldi zarándokutat.

1019 után
I. (Szent) István monostort alapít Zalavárott.

1020 körül
Fulbert chartres-i püspök Bonipert, az elsõ pécsi püspök kérésére megküldi a latin nyelv oktatására a középkorban általánosan használt kézikönyvet, Priscianus grammatikáját. A munkára vélhetõen a pécsi székesegyház mellett megszervezett iskolának volt szüksége.

1024. szeptember 8.
Az elhunyt II. (Szent) Henrik után II. Konrád foglalja el a német királyi trónt. (1027-tõl német–római császárként is uralkodik.) Az uralkodóváltás véget vet a Magyar Királyság és a Német–Római Birodalom közötti barátságos viszonynak.

1026 elõtt
Magyarországra érkezik zarándokként Gellért, a késõbbi vértanú püspök.

1026
II. Konrád német király itáliai hadjárata során megfosztja hatalmától és elûzi I. (Szent) István sógorát, Orseolo Ottó velencei dózsét. (A dózséval együtt távozik Velencébõl annak fia, Péter is.)

1027
II. Konrád német–római császár szövetségi ajánlattal Bizáncba küldi követét, Werner strassburgi püspököt. Mivel a terv a Magyar Királyság önállóságát veszélyezteti, I. (Szent) István megakadályozza a zarándoknak álcázott püspök átutazását Magyarországon.

1028 körül
I. (Szent) István Csanád vezérletével sereget küld Ajtony ellen. Az összecsapásból Csanád kerül ki gyõztesen: Ajtony elesik, az uralma alatt levõ területek fölé a király kiterjeszti a maga hatalmát. (Más vélemények szerint Ajtony leverésére 1003-ban, 1004-ben, 1008-ban vagy 1014-ben került sor.)

1028 után
Megindul a vármegyeszervezés az Ajtonytól elfoglalt területeken.

1030 július
II. Konrád német–római császár hadjárata a Magyar Királyság ellen.

1030 során
A püspökké szentelt Gellért az Ajtonytól elfoglalt területeken megszervezett csanádi egyházmegye elsõ fõpapja lesz.

1030–1038 között
I. (Szent) István kibocsátja második törvényét. (Más vélemény szerint erre 1009 táján került sor.)

1031 tavasza
III. Henrik felszentelt német király – apja, II. Konrád német–római császár nevében – békét köt I. (Szent) István királlyal. Ennek értelmében a birodalom elismeri a Magyar Királyság szuverenitását, továbbá területének a Lajta és Fischa folyók közére valamint a Morva folyó jobb partjára való kiterjedését.

1031. szeptember 2.
Vadászbaleset következtében meghal Imre herceg, I. (Szent) István egyetlen fia és kijelölt örököse.

1031 során
I. (Szent) István és Gizella királyné miseruhát adományoz a székesfehérvári prépostságnak.

1032
Bizánci számûzetésében meghal I. (Szent) István sógora, Orseoló Ottó egykori velencei dózse. Fiát, Pétert István Magyarországra hívja, s hamarosan seregvezérévé, majd trónja örökösévé teszi.

1032 után
Az udvarban merényletet kísérelnek meg I. (Szent) István király ellen. István, feltehetõen a sikertelen merénylet megtorlásaként, megcsonkíttatja unokaöccsét, Vazul herceget, akinek három fia – Levente, András és Béla herceg – elõbb Cseh-, majd Lengyelországba menekül.

1038. augusztus 15.
Meghal I. (Szent) István magyar király. (Holttestét a székesfehérvári királyi bazilikában temetik el.)

 

 

 

 


 

 

 

 




1131. április 28.
Trónra lép II. (Vak) Béla magyar király.

1132. július 22. elõtt
A trónkövetelõ Borisz, Kálmán király eltaszított feleségének, Eufémiának a fia III. (Ferdeszájú) Boleszló lengyel herceg támogatásával betör az országba. A Borisz ellen készülõ II. (Vak) Béla országos gyûlést tart Aradon, melynek alkalmával Ilona királyné 68 Borisz-párti elõkelõt mészároltat le. (Más felfogás szerint az eseményre 1131-ben került sor.)

1132. július 22.
II. (Vak) Béla serege a Sajó folyó mellett vívott csatában legyõzi Borisz és II. Boleszló csapatait. (Az ütközetet a Borisz felé hajló, ingatag hûségû elõkelõk legyilkolása elõzi meg.)

1134 április
III. Lothar német–római császár szüvetséget köt II. (Vak) Bélával III. Boleszló lengyel herceg ellen.

1134. április 26. után
Felicián esztergomi érsek ítéletlevelet állít ki a zágrábi egyház birtokperében.

1135. augusztus 15. elõtt
Vlagyimir przemyšli orosz fejedelem szövetséget köt II. (Vak) Bélával III. Boleszló lengyel herceg ellen.

1135 során
II. (Vak) Béla összeíratja a Sajó melletti táborban megölt Lampert ispán által alapított bozóki apátság (Hont vm.) birtokait.

1136
II. (Vak) Béla visszafoglalja Dalmácia egy részét Spalato városával együtt.

1137 eleje
II. (Vak) Béla másodszülött fiát, Lászlót az újonnan meghódított Bosznia hercegévé teszi.

1137. április 11.
Felszentelik a korábban leégett majd újjáépített szentmártoni apátságot.

1137 szeptember
II. (Vak) Béla hazahozatja és Székesfehérvárott eltemetteti apja, Álmos herceg földi maradványait.

1138. szeptember 3.
II. (Vak) Béla összeíratja az apja, Álmos herceg által alapított dömösi prépostság birtokait és szolgálónépeit.

1139
II. (Vak) Béla katonai segítséget nyújt II. Jaropolk kijevi nagyfejedelemnek Vszevolod csaernyigovi fejedelem ellnében.

1141. február 13.
Meghal II. (Vak) Béla magyar király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1141. február 16.
Trónra lép II. Géza magyar király, II. Béla fia.

1141–1146 körül
Márton ispán és felesége az általuk alapított csatári monostor (Zala vm.) javára végrendeletet tesz.

1142
II. Géza ciszterci szerzeteseket telepít le Cikádoron (másként: Széken) Tolna megyében.

1143. április 8.
Trónra lép a Komnénos dinasztiából származó I. Manuél bizánci császár.

1144
A halicsi fejedelmet magyar sereg támogatja a kijevi nagyfejedelem ellen.

1146. március 31–április 7. között
A trónkövetelõ Borisz német csapatok élén elfoglalja Pozsony várát.

1146. április 7. után
II. Géza visszaszerzi Pozsonyt és hadat üzen a Boriszt támogató II. (Jasomirgott) Henrik osztrák õrgrófnak és bajor hercegnek.

1146. szeptember 11.
II. Géza serege a Lajta folyó melletti csatában legyõzi II. (Jasomirgott) Henrik csapatait.

1146 során
II. Géza feleségül veszi a kijevi nagyfejedelem testvérét, Eufrozinát.

1147. június 8. után
A második keresztes hadjáratra induló III. Konrád német király átvonul seregével Magyarországon.

1147 július–augusztus
A második keresztes hadjáratra induló VII. Lajos francia királyt átvonul seregével Magyarországon. A seregben elrejtõzve az országba érkezik a trónkövetelõ Borisz. Az errõl értesülõ II. Géza kiadatását kéri Lajostól, amit az megtagad, és a trónkövetelõt, meghiúsítva egyúttal annak terveit is, magával viszi Bizáncba.

1148
A kijevi nagyfejedelmet magyar sereg támogatja a csernyigovi fejedelem ellen.

 

1149. augusztus 23.
A szuzdali fejedelem elûzi trónjáról II. Géza apósát, a kijevi nagyfejedelmet, aki segítséget kér II. Gézától. A magyar király az év végén csapatokat küld apósának.

1149 õsze
A Bizánci Birodalom és a szerbek között folyó harcban II. Géza az utóbbiakat támogatja fegyveres erõvel.

1150 elõtt
Egy Cerbanus nevû szerzetes görög nyelvû kódexet fordít le latinra.

1150 õsze
Egy magyar sereg Halicsban, egy másik – a szerbek oldalán Bizánc ellen – a Balkánon harcol.

1150 során
Magyarországi forrás utoljára említi a font súlymértékét, melynek helyét a márka veszi át.

1150–1153 között
Magyarországon tartózkodik Abu-Hámid al-Garnáti arab utazó.

1151 tavasz
II. Géza apósa jelentõs magyar segítséggel visszatér a kijevi nagyfejedelemség élére.

1152 június
I. (Rõtszakállú) Frigyes német király Magyarország hûbéri alávetésének tervét fontolgatja.

1152 nyara
II. Géza a teljes királyi haderõ élén legyõzi apósa fõ ellenfelét, a halicsi fejedelmet. Eközben Manuél császár, a halicsi fejedelem szövetségese, feldúlja a Szerémséget, majd visszavonul. A seregében lévõ trónkövetelõ, Borisz önállóan harcol a Temes-vidéken, de õt is kiszorítják az országból.

1153
A Bizánc elleni megtorló hadjáratra induló II. Géza békét köt a támadást felkészülten váró Manuél császárral.

1154 vége
II Géza észak-balkáni területek átengedése fejében katonai támogatást ad egy bizánci trónkövetelõnek. Manuél azonban megõrzi hatalmát, s Géza visszavonulásra kényszerül.

1154 során
Idríszi arab földrajztudós elkészíti a Magyarországot is bemutató munkáját.

1155
A magyarországi hadjáratra induló Manuél császár békét köt a támadást felkészülten váró II. Gézával.

1156 július
Manuél császár Magyarország ellen irányuló szövetséget javasol I. (Rõtszakállú) Frigyes német–római császárnak, amit az elutasít.

1156. szeptember 17.
I. (Rõtszakállú) Frigyes hercegi rangra emeli II. (Jasomirgott) Henrik osztrák õrgrófot. Az új hercegség feladata a birodalom magyarok elleni védelme.

1157 március után
II. Géza öccse, István herceg I. (Rõtszakállú) Frigyes támogatásával trónkövetelõként lép fel. A herceg kudarcot vall, s a német udvarba menekül.

1157. augusztus 20.
II. Géza csapatokat ígér a Milánó ostromára készülõ I. (Rõtszakállú) Frigyes császárnak.

1158 január
I. (Rõtszakállú) Frigyes lemond a trónkövetelõ István herceg támogatásáról, aki erre Bizáncba távozik.

1159
Manuél bizánci császár a trónkövetelõ István herceghez adja felesõgül unokahúgát. Az év során II. Géza idõsebb öccse, László herceg is titkon Bizáncba távozik.

1160
I. (Rõtszakállú) Frigyes német–római császár IV. Viktor személyében ellenpápát állít III. Sándorral szemben.

1161
II. Géza III. Sándor mellett kötelezi el magát s szembe fordul Frigyes császárral.

1162 elõtt
Németajkú és vallon telepesek költöznek be Dél-Erdélybe és a Szepességbe.

1162. május 31.
Meghal II. Géza magyar király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1162 nyara
Trónra lép III. István király, II. Géza fia. Manuél bizánci császár trónkövetelõként lépteti fel István hercet, II. Géza öccsét. III. István Ausztriába menekül, trónját végül idõsebb nagybátyja, II. László (ellen)király foglalja el.

1163. január 14.
Meghal II. László (ellen)király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1163. január 27.
Trónra lép IV. István (ellen)király, II. László öccse.

1163. június 19.
A székesfehérvári csatában II. István legyõzi IV. Istvánt. III. István újra elfoglalja trónját, IV. Istvánt számûzik.

1163 nyara
Az elûzött IV. István felajánkozik a bizánci császár hûbéreséül, Manuél mégis inkább békét köt III. Istvánnal.

1163 õsze
A III. Istvánnal kötött békének megfelelõen Manuél Konstantinápolyba viteti Béla herceget, a magyar király öccsét.

1164 tavasza
Az elûzött IV. István bizánci segítséggel elfoglalja a Szerémséget. Maga Manuél Bácsig nyomul elõre, majd visszavonul seregével.

1165. április 11.
A magyar király csapatai által ostromolt szerémségi Zimonyban meghal IV. István (ellen)király. (Holttestét utóbb Székesfehérvárott temetik el.)

1165 nyár eleje
Manuél császár Béla herceg örökségeként birodalmához csatolja az elõzõleg fegyveres erõvel meghódított Szerémséget, Boszniát és Dalmáciát.

1166
Magyar seregek visszafoglalják elõbb a Szerémséget, majd Dalmácia egy részét.

1167. július 8.
A Szerémség visszafoglalására küldött bizánci sereg a zimonyi csatában gyõzelmet arat. A megkötött béke ennek ellenére magyar kézen hagyja a Szerémséget, míg Dalmáciát újra Bizánc kapja.

1169 elõtt
A templomos lovagrend megtelepszik a Magyar Királyságban.

1169
III. István – miként 1161-ben apja, II. Géza is – lemond a fõpap letételérõl és áthelyezésérõl, tovább ígéretet tesz arra, hogy az egyházi javakat csak végszükség esetén veszi igénybe a maga céljai számára.

1172. március 4.
Meghal III. István magyar király. (Holttestét Esztergomban temetik el.)

1172. március 4. után
Magyar követség keresi fel a Bizáncban élõ Béla herceget – Alexios kaisart – s meghívja a magyar trónra.

1172–1196 között
A felsõ, ún. latin és az alsó, ún. görög korona összeszerelésével kialakul a magyar Szent Korona mai formája.

1173. január 13.
A kalocsai érsek megkoronázza Béla herceget.

1174 május
III. Béla király fogságban tartott öccse, a trónt önmagának követelõ Géza herceg megszökik börtönébõl és Ausztriába menekül.

1176 nyara
III. Béla, miután elõzõleg hiába kérte II. (Jasomirgott) Henrik osztrák hercegtõl Géza herceg kiadatását, szövetségesével, II. Szobeszláv cseh herceggel támadást intéz Ausztria ellen.

1176. szeptember 17.
A Manuél császár vezett bizánci hadsereg, melynek soraiban III. Béla által küldött magyar segédcsapatok is harcolnak, vereséget szenved a kisázsiai Myriokephalon mellett az ikoniumi szeldzsük szultántól.

1177. január 13. után
II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg halálát követõen a trónkövetlõ Géza herceg II. Szobeszláv udvarába távozik. A cseh herceg kiszolgáltatja III. Bélának, aki ismét fogságra veti öccsét.

1177–1192 között
Magyar diákok tanulnak Párizsban.

1179 tavasz
Súlyos ellentétek terhelik részint András kalocsai és Lukács esztergomi érsek, részint pedig a kalocsai érsek és III. Béla király kapcsolatát. A viszályba III. Sándor pápa is beavatkozik.

1180. szeptember 24.
Meghal I. Manuél bizánci császár.

1181 eleje
III. Béla visszafoglalja Bizánctól Dalmáciát.

1181 során
A veszprémi káptalan okleveleket ad ki jogi természetû magánügyekben.

1182. május 16.
III. Béla megkoronáztatja idõsebb fiát, Imre herceget.

1183 õsze
III. Béla Nemanja István szerb fejedelem szövetségeseként hadjáratot vezet a Bizánci Birodalom ellen.

1183 során
III. Béla széleskörû kiváltságokban részesíti az országában már meglévõ és az ezután létesülõ ciszterci monostorokat.

1184 során
Meghal Chatillon Ágnes, III. Béla elsõ felesége.

1185. augusztus 20.
III. Béla Székesfehérvárott ünnepli Szent István ünnepét.

1185 körül
III. Béla összeiratja jövedelmeit.

1185 után
Önállósul a királyi oklevelek kiadását intézõ kancellária.

1186 õsze
III. Béla feleségül veszi II. Fülöp francia király testvérét, Capet Margitot.

1186 során
III. Béla felülvizsgáltatja a királyi udvari birtokok helyzetét, megállapítja az ahhoz tartozó népek kötelezettségeit és meghatározza az udvarnokok kötött szabadsággal rendelkezõ rétegének, az „udvarnokok szabadjai”-nak számát.– III. Béla Bizáncba számûzi a vele politikai ellentétekbe bonyolódó, egy ideje már fogságban tartott anyját, Eufrozina királynét.

1187. október 2.
Szaladin szultán elfoglalja Jeruzsálemet.

1187 õsze
Velence sikertelenül próbálja elfoglalni a Magyar Királyságnak behódolt Zára városát.

1188 eleje
II. Henrik angol király és III. Béla levelet váltanak egymással a Jeruzsálem visszafoglalása érdekében meghirdetett III. keresztes hadjárat elõkészületei ügyében.

1188 során
A trónjáról elûzött halicsi fejedelem III. Béla udvarába menekül, aki azonban fogságra veti, seregével elfoglalja Halicsot, melynek kormányzását ifjabb fiára, András hercegre bízza.

1189 nyara
I. (Rõtszakállú) Frigyes német–római császár keresztes serege átvonul Magyarországon.

1189 során
III. Béla sereget küld a szorongatott helyzetben lévõ – orosz támadásoknak kitett – András hercegnek Halicsba.

1190. augusztus 6.
A III. Béla fogságából megszökött halicsi fejedelem elûzve András herceget visszafoglalja országát és trónját.

1190 körül
III. Béla ezüstpénzein feltûnik a kettõskereszt motívuma.

1190-es évek
III. Béla nagyszabású építkezéseket folytat Esztergomban.

1191. december 20.
III. Celesztin pápa megerõsíti az esztergomi érsek királykoronázási jogát valamint azon kiváltságát, hogy a királyi udvar tisztségviselõit csak õ közösítheti ki. A pápa említést tesz az erdélyi szász telepesek részére alapított, az esztergomi érsek alá tartozó szebeni prépostságról is.

1192. június 27.
Váradon szentté avatják I. László magyar királyt.

1192 során
III. Béla sószállítási kiváltságot adományoz a szentmártoni apátságnak.

1192–1195 között
Összeállítják a Pray-kódexet.

1193
III. Béla a horvátországi Modrus ispánságot megszabott katonai kötelezettségek mellett a Frangepán család õsének, Bertalan ispánnak adományozza.

1194
III. Béla idõsebb fiát, Imre herceget Horvátország és Dalmácia kormányzásával bízza meg.

1196. április 23. elõtt
III. Béla ifjabb fiára, András hercegre bízza keresztes hadjárat megindítására vonatkozó fogadalma teljesítését.

1196. április 23.
Meghal III. Béla magyar király. (Holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

1196 április 23. után
Trónra lép Imre király, III. Béla idõsebb fia.

1197 vége
András herceg fegyverrel támad bátyja, Imre király ellen s Macsek mellett, Szlavóniában a stájer herceg segítségével legyõzi.

1197–1198 fordulója
Imre király átengedi András hercegnek a Horvátország és Dalmácia feletti uralmat.

1198. május 26. elõtt
András herceg sikeres hadjáratot vezet a szerbek ellen.

1198. július 15.
III. Ince pápa, miután elõzõleg sikertelenül szólította fel III. Béla fogadalmának teljesítésére, kiközösítéssel fenyegeti meg András herceget arra az esetre, ha az bátyja ellen támadna.

1199 nyara
Imre király a Rád-völgyben (Somogy m.) vívott csatában legyõzi András herceget, aki VI. Lipót osztrák herceghez menekül.

1199 során
A király és öccse viszálya megosztja a magyar egyházi és világi elõkelõket. Imre király fegyveres erõvel behatol a váci székesegyházba és kezet emel az Andrást támogató Boleszló püspökre (március 10.), Mog nádor pedig – sikertelen – lázadást szervez a király ellen.

1200 körül
Imre király feleségül veszi II. Alfonz aragóniai király leányát, Konstanciát, András herceg pedig IV. Bertold merániai herceg leányát, Gertrúdot. – Imre király udvarában tartózkodik két provencei trubadur.

1201
Imre király meghatározza a (sáros)pataki királyi uradalom területén élõ vendégtelepesek kiváltságait.

1202
Imre király – elõzõ évi hadjárata nyomán – felveszi a Szerbia királya címet. – Imre király ciszterci apátságot alapít a dél-erdélyi Kercen.

1203 október
Imre király elfogatja öccsét. Andrást õrizet alatt tartja, feleségét hazaküldi apjához. (András herceget hívei a következõ év elején kiszabadítjáak fogságából.)

1204. április 12.
A IV. keresztes hadjárat seregei Velence biztatására elfoglalják Konstantinápolyt. A Bizánci Birodalom a kisázsiai Nikaiai Császárságban él tovább, egyéb területein újjáéled a bolgár állam valamint nyugati típusú államok alakulnak, melyek legjelentõsebbike a konstantinápolyi Latin Császárság.

1204 szeptember
Meghal Imre magyar király. (Holttestét Egerben temetik el.) Utódaként trónra lép kiskorú fia, III. László, aki helyett kijelölt gyámja, András herceg kormányoz.

1205. május 7.
Meghal III. László magyar király. (A gyermeket elõzõleg anyjával együtt Ausztriába menekítették; holttestét Székesfehérvárott temetik el.)

 

 

 


 

 


 

1270. május 13. után
Trónra lép V. István király, IV. Béla fia.

1271. április–május
II. Ottokár hadjáratot vezet Magyarországra. V. István a kezdeti vereségek után visszavonulásra kényszeríti a cseh királyt.

1271. július 2.
II. Ottokár és V. István a pozsonyi békében helyreállítja a hadjárat elõtti állapotokat.

1271. november 24.
V. István megállapítja a szepesi szász hospesek szabadságait.

1271 során
V. István városi kiváltságot ad a gyõri hospeseknek.

1272. június 25. után
Gutkeled nembéli Joachim szlavón bán a hatalmába keríti V. István idõsebb fiát, a trónörökös László herceget.

1272. augusztus 6.
Meghal V. István magyar király. (Holttestét a domonkosok nyúlszigeti apácakolostorában temetik el.)

1272. szeptember 3. elõtt
Trónra lép IV. (Kun) László király, V. István kiskorú fia.

1272 körül
Elkészül az V. István-kori krónika.

1273 április–június
Osztrák és morva seregek elfoglalják Gyõrt, több más várost feldúlnak. A magyar sereg visszafoglalja Gyõrt.

1273 augusztus–október
II. Ottokár hadjáratot vezet Magyarországra. Elfoglalja és 1277-ig a birtokában tartja Pozsonyt, Óvárt és Sopront.

1273. október 1.
Habsburg Rudolfot német királlyá választják.

1274. szeptember 26–29. között
A rivális magyar bárói csoportok ütközetet vívnak egymással Föveny mellett (Fejér m.).

1274 vége
IV. (Kun) László szövetségre lép I. Rudolf német királlyal.

1276 március
Csák nembéli Péter nádor feldúlja Veszprémet, elpusztul a káptalan jogot is tanító, nagyhírû iskolája is.

1277. május 23–30. között
A rákosi országos gyûlés nagykorúvá nyilvánítja IV. (Kun) Lászlót, aki saját kezébe veszi az ország kormányzását.

1277. november 20. körül
IV. (Kun) László városi kiváltságot ad a soproni hospeseknek.

1278. augusztus 26.
I. Rudolf és IV. (Kun) László a morvamezei (dürnkruti) csatában legyõzik II. Ottokárt, aki holtan marad a csatatéren.

1279 eleje
Megérkezik az országba a pápa legátusa, Fülöp fermoi püspök.

1279. augusztus 10.
IV. (Kun) László kiadja a kunok helyzetét szabályozó törvényét.

1279 nyara
IV. (Kun) László városi kiváltságot ad a vasvári hospeseknek.

1279. szeptember 14.
Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinatnak a magyar egyház belsõ életét szabályozó végzéseit.

1279 október eleje
Fülöp pápai legátus kiközösíti IV. (Kun) László királyt s az országot interdiktum alá veti.

1280 január
IV. (Kun) László a kunok kezére adja a Fülöp pápai legátust, mire Aba nembéli Finta erdélyi vajda elfogatja a királyt.

1280 március eleje
IV. (Kun) László és Fülöp legátus kibékülnek, a király esküt tesz a kun törvény végrehajtására.

1280. november 11. elõtt
IV. (Kun) László hadjáratot vezet a fellázadt és az országból távozni készülõ kunok ellen.

1281. március 25.
A zágrábi püspök kiközösíti az egyháza birtokait pusztító Kõszegieket.

1281 nyara
IV. (Kun) László leveri a nádori méltóságát elvesztõ Aba nembéli Finta lázadását.

1281. október 21. elõtt
Fülöp pápai legátus távozik az országból.

1282 március–május
IV. (Kun) László a hód-tavi csatában (Csanád m.) legyõzi a fellázadt kunokat. (Más vélemény szerint a csatára 1280-ban került sor.)

1282–1285 között
Kézai Simon mester elkészíti krónikáját.

1283 vége
IV. (Kun) László sikertelen hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen.

1284. július 6. elõtt
IV. (Kun) László kibékül a Kõszegiekkel.

1285 február–március
A tatárok támadást intéznek az ország ellen.

1285 második fele
A Kõszegiek legyõzik Habsburg I. Albert birtokaikat dúló seregét, majd utóbb szövetségre lépnek az osztrák és stájer herceggel.

1286 nyara
IV. (Kun) László országos gyûlést tart Rákoson országa helyzetének megjavítása érdekében.

1286 vége
IV. (Kun) László hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen.

1287. március 16. elõtt
A Kõszegiek és szövetségeseik a Zsitva folyó mellett legyõzik a király seregét.

1287. december 6. elõtt
Lodomér esztergomi érsek kiközösíti a feleségét, Anjou Erzsébetet fogságban tartó IV. (Kun) Lászlót.

1288 január
A bárók fogságba ejtik a királyt.

1288. március 21. elõtt
IV. (Kun) László kibékül az esztergomi érsekkel és esküvel kötelezi magát, hogy keresztény módra él.

1288. május 8.
Az esztergomi érsek keresztes hadjárat meghirdetését kéri a pápától az esküszegõ IV. (Kun) László ellen.

1289 tavasza
I. Albert osztrák és stájer herceg hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen és számos várukat elfoglalja.

1289. június 23–26. között
IV. (Kun) László a fövenyi országos gyûlésen kibékül az esztergomi érsekkel.

1289. november 18.
IV. (Kun) László a tordai vár Aranyos folyó melletti földjeit székelyeknek adja.

1289 vége
I. Albert herceg újabb hadjáratot vezet a Kõszegiek ellen, melyet IV. (Kun) László az esztergomi érsek figyelmeztetése ellenére is tétlenül szemlél.

1289 során
Gömör megye udvarispánja és szolgabírái oklevelet adnak ki egy elõttük lefolytatott zálogügyletrõl.

1290 eleje
A velencei András herceg – II. András állítólagos unokája – a Kõszegiek és Lodomér esztergomi érsek hívására Magyarországra érkezik, ám egy báró elfogja, majd I. Albert osztrák és stájer herceg kezére adja.

1290. július 10.
IV. (Kun) László magyar királyt néhány kun meggyilkolja. (Holttestét Csanádon temetik el.)

1290. július 23.
Trónra lép a fogságából kiszabadított III. András, Utószülött István herceg fia.

1290. szeptember 1. körül
III. András kiadja az óbudai országos gyûlés végzéseit.

1291 nyara
III. András hadjáratot vezet Ausztriába, hogy rákényszerítse I. Albertet a hatalmában tartott nyugat-magyarországi városok és várak visszaadására. A sikeres hadjáratot a hainburgi béke zárja le.

1291. december 2.
III. András városi kiváltságot ad a pozsonyi hospeseknek.

1292. január 5.
A magyar trónra igényt tartó Mária – V. István leánya – és férje, Anjou II. Károly nápolyi király III. András elleni lázadásra hívják fel a Kõszegieket, majd Mária fiára, Martell Károlyra ruházza trónigényét.

1292. augusztus 4. után
A fellázadt Kõszegiek fogságba ejtik III. Andrást, akit csak hónapok múltán tudnak hívei kiszabadítani.

1293 közepe
III. András anyjának, Tomasina Morosininek adja a szlavón hercegséget.

1294. szeptember 6. körül
III. András serege leveri Borsa nembéli Loránd erdélyi vajda lázadását.

1295 augusztus
Meghal Martell Károly salernoi herceg, II. Károly nápolyi király fia.

1296 augusztus–október
III. András második felesége apjának, I. Albert hercegnek a támogatásával hadjáratot vezet a fellázadt Kõszegiek ellen és elfoglalja Kõszeg várát.

1297. október 20. elõtt
Csák nembéli Máté fellázad III. András ellen.

1298. augusztus 5.
Kiadják a pesti országgyûlésen hozott törvényeket.

1298. augusztus 5. után
III. András szerzõdést köt öt báróval egymás megsegítésére.

1298–1301 között
A királyi tanács határozatot hoz egyebek mellett a jobbágyparasztok szabad költözési jogáról.

1299. május 8–július 6. között
A Rákoson tartott országgyûlésen az elõzõ évben megválasztott, de a pápa által meg nem erõsített esztergomi érsek, az Anjou-k trónigényét támogató Bicskei Gergely megtagadja a részvételt.

1299 augusztus–szeptember
Balassa Demeter, a királlyal szövetségre lépett bárók egyike hadjáratot vezet Csák nembéli Máté ellen.

1300 augusztus eleje
Megérkezik Spalatoba Károly (Róbert) herceg, Martell Károly fia, akit nagyapja, II. Károly nápolyi király a magyar trón elfoglalására küldött.

1300 során
Megkezdõdik a (buda)szentlõrinci pálos kolostor építése.

1300 körül
Megfogalmazzák az Ómagyar Mária-siralom címen ismert verset.
(Más vélemény szerint a 13. század közepén készült.)

1301. január 14.
Meghal III. András magyar király. (Holttestét a ferencesek budavári kolostorában temetik el.) Az Árpád-ház kihal férfiágon.

 

Árpád-házi királyok

 

videoim

SIMÁNDI JÓZSEF BÁNK-BÁN

Máté ottilia ott ahol zúg a négy folyó

MAGYAR HISZEK

 

 

   Trianoni igazságtalanság!
Igazságot Magyarországank!
          Trianon unjustice!
          Justice to Hungary!

1920 június 4 a magyar nemzet gyásznapja

     Trianoni fáklya
1920 june 4, Trianon

 


http://kepeimmagyargarda.8x.hu

http://erdely-szep.hu/